„Az állam érdekeinek hatékony képviselete az ilyen esetekben sem volt kis feladat és ma sem az. Sukoró esetében is volt olyan pillanat, amikor a magyar érdek érvényesítése majdnem kisiklott. A washingtoni eljárásban – amelynek tétje a Magyarországgal szemben igényelt több, mint százmilliárd forint kártérítés volt – Lauderék a gyenge lábakon álló jogi érvek mellett az itthon is jól ismert antiszemita kártyát húzták elő, amiért az őket képviselő magyar ügyvédekkel együtt külön is szégyellhetik magukat. Csak remélni lehet, hogy nem ők javasolták ezt a tárgyalási taktikát. Szerencsére még ez a politikai nyomásgyakorlás sem eredményezte azt, hogy az amerikai bíróság figyelembe vegye Laudernek az amerikai politikában meglévő tekintélyét, és hogy a jogi érvek fölött hunyjon szemet. A magyar állam eljárását és jogi érveit ítélte megalapozottnak, Magyarország mellett döntött.
Ez a siker persze csöpp a tengerben. A rendszerváltástól számítva a káros, helyrehozhatatlan és visszafordíthatatlan ügyek sokaságának csupán egyik ellenpontja. Arra azonban mindenképp felhívja a figyelmet, nem eleve elrendeltetés, hogy mindig a magyar állam érdeke sérüljön. Megfelelő erővel és tudással felvértezve akár győzhet is.”